Annak a földterületnek a pontos földrajzi helye, ahol a terméket kitermelik vagy ahol állatot tartanak – GPS-pontként vagy poligonként megadva. Legalább hat tizedesjegy pontosság szükséges. A helymeghatározási adatok minden kellő gondosságra vonatkozó nyilatkozat kötelező adatát képezik.
Helyes helymeghatározási adatok nélkül nem ellenőrizhető, hogy a földterületen 2020. december 31. után történt-e erdőirtás. Ezért ez az az alap, amelyre a teljes kellő gondossági folyamat épül.
Mik a helymeghatározási adatok az EUDR értelmében?
A helymeghatározási adatok annak a földterületnek a földrajzi helyzetét írják le, amelyen a nyersanyagot előállították – az erdőét, a szántóét vagy a legelőét. Megadásuk koordinátákként, szélességi/hosszúsági fok formátumban (WGS 84) történik. Egyetlen, pontszerű földterület esetén egy GPS-pont elegendő; nagyobb területeknél helyette poligont rögzítenek, amely a földterület határvonalát követi. Ezekkel a koordinátákkal a hatóságok és a szoftverrendszerek műholdfelvételek alapján ellenőrizni tudják, hogy a határnap óta történt-e erdőirtás az adott földterületen.
Pont vagy poligon – melyik mikor érvényes?
A szabály egyszerű: négy hektárig terjedő földterületeknél általában elegendő egy GPS-pont. Ha a termőterület négy hektárnál nagyobb, poligont kell megadni, amely körülhatárolja a földterület határait.
| Földterület mérete | Szükséges adat |
|---|---|
| legfeljebb 4 hektár | GPS-pont (egy koordinátapár) |
| 4 hektár felett | poligon (több töréspont) |
A különbségeket és a koordináták gyakorlati rögzítését részletesen a Helymeghatározás: pont vagy poligon? című cikkben mutatjuk be.
Milyen pontosság szükséges?
A koordinátákat legalább hat tizedesjegy pontossággal kell megadni. A mi földrajzi szélességünkön ez nagyjából egyméteres felbontásnak felel meg – elég pontos ahhoz, hogy egy földterületet egyértelműen azonosítson. A hozzávetőleges helymegjelölések, a címek vagy a koordináták nélküli helyrajzi számok nem felelnek meg a követelménynek.
Tipp: A helymeghatározási adatokat a lehető legközelebb rögzítse a forráshoz – az erdőtulajdonosnál vagy a termelőnél. Akinek a koordinátákat csak később, az importőrnél vagy a fakereskedelemben kell utólag összeállítania, annak jár ez a legtöbb munkával.
Kinek kell megadnia a helymeghatározási adatokat?
A hiánytalan helymeghatározási adatokért az a piaci szereplő felel, aki a terméket első alkalommal hozza forgalomba az uniós piacon. A gyakorlatban azonban a koordináták az ellátási lánc elején keletkeznek. Egy fűrészüzem például ideális esetben közvetlenül az erdőtulajdonostól vagy az erdészeti szolgáltatótól kapja meg őket. Ha a helymeghatározási adatokat továbbadják a láncban, azok a kellő gondossághoz tartozó információk részét képezik, amelyekre a downstream vállalkozások támaszkodnak.
Kapcsolat a többi kötelezettséggel
A helymeghatározási adatok közvetlenül a kellő gondosságra vonatkozó nyilatkozatba kerülnek, és a TRACES NT rendszeren keresztül nyújtják be őket. Egyben a kockázatértékelés alapját is képezik: csak pontos koordinátákkal igazolható az elhanyagolható kockázat. Minden rögzített helymeghatározási adatot – a többi dokumentumhoz hasonlóan – öt évig meg kell őrizni.